Az árverésről

Ki vehet részt az árverésen?

A polgári perrendtartás 843. cikkének megfelelően “az árverésen licitáló minőségben bármely olyan személy részt vehet, aki cselekvőképességének teljében van, és aki képes megszerezni/ meg tudja fizetni az áruba bocsájtott vagyontárgyat”.

Az árverésen részt venni szándékozók kötelességei

Azon személyek, akik részt szeretnének venni egy ingatlan eladására szervezett árverésen (terület, lakóház, lakrész, stb.), a Polgári perrendtartás 844. cikkének megfelelően kötelesek:

1. A bírói végrehajtó rendelkezésére bocsájtani a részvételi óvadékot, azaz az árverés kezdeti összegének 10%-át;
2. Vásárlási szándékát a végrehajtónál bejegyeztetni. Tájékoztató jellegű kérés-modellt itt találhat itt;

Az ajánlat benyújtásának határideje “az árverést megelőző nap“, eddig kell bemutatni az óvadék letételének bizonylatát is, valamint a licitálni óhajtó személy személyi igazolványát.

A nyilvános árverésen való eladás folyamata

A licitáló megjelenik a nyilvános árverés helyszínén az eladást meghirdető kiadvány által kijelölt napon és órában, felmutatva személyi igazolványát is. A polgári perrendtartás 846. cikke értelmében az árverés nyilvánosan történik, és az eladási hirdetés felolvasásával kezdődik, ez mindig a bírói végrehajtó feladata.

A kezdőár a licitáláson a benyújtott árajánlatoknak megfelelő legmagasabb ígért összeg .

Az eladási kiadvány és a benyújtott árajánlatok felolvasása után minden licitálónak joga van a következő variánsok közül választani, figyelembe véve a részvételi kérésben ígért összeget:

• Növelni az ígért összeget
• Visszavonulni a licitálásból

Ezután a végrehajtó eladásra kínálja az ingatlant, három, egymást követő kikiáltás által, olyan időközökben, hogy lehetőség nyíljon az opciókra és a felülígérésekre, a kezdőárból kiindulva, amelynek magasabbnak kell lennie, mint az előzőleg felbecsült árnak, amint azt a 836-os szakasz 1-es bekezdése előírja, illetve, egy ilyen ígéret hiányában, már azon az áron is.

A bírósági végrehajtó jegyzőkönyvet vezet az árverés menetéről és eredményéről. Bármelyik érdekelt vagy elégedetlen személynek jogában áll Bíróságon megfellebbezni az árverést és annak lefolyását. Egyedül a Bíróságnak van joga ítéletet mondani valamely árverés törvényességét illetően.

Az árverésen egy ingatlanért kérhető minimális ár

Ami a minimális árat illeti, amin egy ingatlan árverésen eladható, tudnunk kell azt a tényt, hogy az nem előnyös egyik fél számára sem, akár a hitelezőről, akár az adósról legyen szó. Az árverés elsődleges célja a kényszeres árverésre került ingatlan lehető legmagasabb áron való értékesítése.

Mindazonáltal, ha figyelembe vesszük a téma iránti magas fokú érdeklődést, látván a számtalan érdeklődőt/megkeresőt, aki arról a minimális árról, amivel az árverésre került vagyontárgy megvásárolható, tájékoztatást kér, fontosnak tartjuk ennek az aspektusnak a megvilágítását is.

Akár a maximális, akár a minimális küszöb megállapításáról legyen szó, amelyen egy ingatlan árverésen eladható, ezt a Polgári perrendtartás szabályzata írja elő. A maximális küszöb esetében a helyzet egyszerű, és mindig a legmagasabb árajánlat lesz, a résztvevők számától vagy az árverés számától függetlenül.

A minimális küszöb azonban bizonyos tényezőktől függ, mint amilyen az eladási határidők száma, az árverésen részt vevők száma, valamint a benyújtott ígéretek értéke. A minimális eladási ár ahhoz az árhoz viszonyul, amelyen az ingatlant az arra kijelölt szakértő felértékelte.

• Az első eladási határidő:az árverésen a kezdőár a felértékelési ár.Ezen ár alatt a vagyontárgy semmilyen körülmények között sem adható el, a résztvevők számától vagy a benyújtott ajánlatok értékétől függetlenül. Az eladás abban az esetben is megtörténhet, ha egyetlen licitáló létezik, amennyiben ez legalább az árverés kezdőárát megadja.
• A második eladási határidő:abban az esetben, ha a vagyontárgyat az első határidő alkalmával nem sikerült eladni, megszervezik a második határidőt. Az árverésen a kezdőár az első árverés kezdőárának a 75%-a.Ha senki sem ajánlja a kezdőárat és létezik legkevesebb 2 licitáló, a vagyontárgyat a legmagasabb ígért áron adják el, ami lehet a 75%-os ár alatt is, az azonban nem csökkenhet az első árverés kezdőárának 30%-a alá.A vagyontárgy akkor is eladható, ha egyetlen licitáló jelentkezik, s az hajlandó megadni az első árverés kezdőárának legkevesebb 75% -át.
• A harmadik eladási határidő:amennyiben a vagyontárgyat a második árverésen sem sikerült eladni, egy újabb határidőre szervezünk árverést. Az árverés kezdőára az első árverés kezdőárának 50%-a lesz. Ha ezt az árat senki sem ígéri, és létezik legkevesebb 2 licitáló, a vagyontárgyat az ajánlott legmagasabb árat kínálónak adják el, még 50% alatti áron is, itt azonban meg kell jegyeznünk azt, hogy az érvényben lévő törvények eltörölték az ennél a határidőnél létező 30%-os minimális küszöböt. Gyakorlatilag, ha létezik legalább 2 licitáló, a törvénykezés megengedi az eladást a legmagasabb ígért áron anélkül, hogy létezne egy minimális küszöb. A vagyontárgy abban az esetben is eladható, amikor egyetlen licitáló jelentkezik, aki legkevesebb 50% -át ígéri az első árverés kezdőárának.

Az árverésen való részvétel óvadéka

Az árverésen való részvételért benyújtott óvadékot teljes összegben visszaadjuk,banki átutalással vagy készpénzben, amennyiben:

• az óvadékot benyújtó személy nem nyerte meg az árverést;
• ajánlatot és óvadékot is benyújtott, azonban később nem jelent meg az árverésen;

Az óvadék részben vagy egészében elvész abban az esetben, ha a személy, aki részt vett egy nyilvános árverésen és nyertesnek nyilvánították, nem fizeti ki az árkülönbséget a törvényes 30 nap határidőn belül, ami az eladás pillanatától számítandó.

Tájékoztató jellegű kérésmodell az óvadék visszaigénylésére itt található itt.

Az adós nem vehet részt az árverésen és nem licitálhat sem személyesen, sem úgy, hogy más személyt bízna meg.